Mit tesz a jó tenyésztő?
A jó tenyésztők megfontoltan pároztatják az állataikat, és mindent megtesznek azért, hogy megszabaduljanak a genetikai hibáktól. Arra is felvannak készülve, hogy megbeszéljék az érdeklődőkkel az adott fajtát terhelő genetikai kockázatokat. A felelős tenyésztők a kölyköket legalább nyolchetes korukig az anyaállat mellet tartják, és gondot fordítanak arra, hogy ez alatt az idő alatt a kiskutya szokjaa környezetét, tapasztalatokat szerezzen. Odafigyelnek az anyaállatra is, vigyáznak az egézségére és az erőnlétére, és ügyelnek arra, hogy elegendő ideje legyen megerősödni. A jó tenyésztő kezeskedik arról, hogy az anya- és az apaállat testalkatában és vérmérsékletében megfelel a kívánalmaknak. Számítsunk rá, hogy a tenyésztő meg akar majd győződni arról, hogy a kiskutyái olyan helyre kerülnek, ahol megfelelő ellátásban lesz részük, és hogy majdani tulajdonosuk tisztában van az adott fajta szükségleteivel.A jó tenéysztő arra is készen áll, hogy a nála született kutyát bármikor visszafogadja, ha gazdái nem tudják többé gondját viselni.


Hol NE vegyük kutyát?
Első pillantásra vonzóak lehetnek a kisállat-kereskedések és az internetes apróhirdetések ajánlatai: ezen az úton egyszerűbben és olcsóbban vásárolhatunk kölyökkutyát. Sajnos ez kevésbé formális beszerzési mód megbosszulhatja magát, mert nincs biztosítékarrra, hogy a kölyökkutya egézséges lesz. Vagy lehet, hogy egy kölyökkutyafarmról származó állapot próbálnakilyen úton ránk sózni. A "kutyafarmok" működtetőinek egyetlen célja az anyagi haszon maximalizálása. Az anyaállatokat tenyésztőgépeknek tekintik, és majdnem minden ilyen helyen siralmas körülmények között tartják az állatokat. Kicsi az esély arra, hogy egy ilyen farmról származó kiskutya egézséges és igényeinknek megfelelő legyen.
 

Hol találhatunk tenyésztőt?
A nagy méretű újsághírdetések és a jól tervezett weboldalak sem mindig árulnak el mindent, amit egy adott tenyésztőről tudni szeretnénk. Legjobb, ha a kérdéses fajtának szentelt, lakóhelyünkhöz legközelebbi kutyás klubban, az állatorvosnál, vagy ha lehet, iylen fajtájú kutyát tartó ismerősünktől gyűjtjük be atudnivalókat. Ezekből a forrásokból tárgyilagos, elfogultságtól mentes információkat kaphatunk. Lehetőség szerint ne csak egy tenéysztőt látogassunk meg (ámbár ha egy ritkább fajáért dobog a szívünk, akkor nem biztos, hogy válogathatunk), és készüljünk fel arra, hogy a kiskutyára várnunk kell majd, hiszen a tenyésztőknél rendszerint nem áll készenlétben, csak ránk várva egy mások által még le nem foglalt alom. A telefonos kapcsolatfelvétel után sor kerülhet a személyes találkozásra. Ha elégedettek vagyunk a látottakkal, kérdezzük meg a tenyésztőt, lefoglalhatnánk-e egy kiskutyát a következő alomból. Ha nem áll szándékunkban kiállitásokra vinni az állatot, szögezzük le mindjárt ez elején, hogy egyszerűen csak házi kedvencre van szükségünk.